eu4journalists

A verseny

1. Versenypolitika – a belső piac sarkköve

“A Bizottság felhatalmazta A-t, aki indítványozta B megvásárlását...”

“A Bizottság világossá tette C átadását...”

“A Bizottság alapos vizsgálatot indított D kormányzásával kapcsolatban...”

“A Bizottság jóváhagyta E indítványát a beszerzés ellenőrzéséről”

Olvasva a Bizottság napi sajtóközleményeit, szembetűnő verseny vállalásáról szóló hatalmas adatmennyiség. Az erről szóló nagy szalagcímek szintén gyakoriak ezekben a kiadványokban.

A versenypolitika az egyik legrégibb politikai terület, mely jelentős mértékben fejlődött az utóbbi években. Ez az egyik legkonkrétabb, kézzelfogható eredményeket felmutató uniós politika.

A belső piac magja a mozgástér fenntartása az egész EU-ban a gazdasági verseny számára. A hatékony versenypolitika ösztönzi a gazdaság hatékonyságát, és kedvező légkört teremt a növekedéshez, az innovációhoz és a technológiai fejlődéshez, és így az árak csökkentéséhez. A versenypolitika képezi tehát a európai belső piac sarokkövét.

Az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik a biztonságos gazdaság létrehozása és fenntartásáról való gondoskodás. A kormányok ragaszkodnak a tisztességes kereskedelemre, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó Európai Uniós előírásokhoz, miközben felléhetnek abban az esetben, ha a piacok gyöngülnek, vagy hogy elősegítsék az innovációt, az egységes szabványrendszert, vagy a kiskereskedelem fejlesztését.

A kiemelkedő fontosságú esetekben a Bizottság összehangolja az érdekeket, mint például a Microsoft és a Danone esetében. 2007 tavaszán a Bizottság az árbefagyasztások miatt minden idők legnagyobb bírságát rótta ki: öt nemzetközi emelődaru gyártót 992 millió €-val bírságolt meg kartellek működtetésért Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában.

Az EU versenypolitikájának fő területei a következők: antitröszt, kartellek és fúziók szabályozása, liberalizáció, az állami segélyek kérdése és a nemzetközi együttműködés.