eu4journalists

A Belső Piac

1. A 21.század egységes piacának jövőképe

2007 elején az Európai Bizottság bemutatta elképzeléseit az EU egységes piacának jövőjéről. A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a következőket mondta:

“Az egységes piac az európai törekvések alappillére. A polgárok számára ez azt jelenti, hogy joguk van bármely tagállamban élni és dolgozni; nagyobb a választási lehetőségük a minőségi árukat illetően, valamint alacsonyabb áron juthatnak különféle szolgáltatásokhoz. A kereskedelem számára pedig egy 500 milliós piacon való tevékenységet jelent a jogszabályok valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján. Az egységes piac fontosabb, mint valaha. Szeretném, hogy megerősödve adaptálódjon a 21 század globalizált világába.”

A “Közös Piac” megalapításáról 1957-ben döntöttek, amikor az Európai Gazdasági Közösség (EEC) létrehozta a Római Egyezményt. Azóta ez az Európai Unió politikájának egyik kulcsterülete – az egyik, amely fontos előrelépést tett, amikor a Bizottság 1985-ben előterjesztette az egységes piac tervezetét. E politika négy alappillére volt az ún. “négy szabadság” – az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

A Bizottság számításai alapján 1993-tól 2003-ig a szabad piac legalább 2,5 millió munkahelyet hozott létre, és közel 900 billió € forgalmat bonyolított le.

Az ötven évvel ezelőtti kezdeményezés óta a Bizottság az egységes piac fókuszát a határokon átívelő kereskedelem korlátainak megszűntetéséről a piac minél jobb működésének biztosítására irányította, a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozók érdekében. Ez azt jelenti, hogy “ bemutatkozhat egy versenyképes gazdasági környezet, amely tiszteletben tartja a fogyasztók választását, és szociális, környezeti felelősséggel rendelkezik”. A Bizottság ugyancsak szeretné növelni befolyását a további integráció és a versenyszféra megnyitását illetően.

Sok európai figyeli aggodalommal a globalizáció negatív hatásait. A Bizottságban az az általános nézőpont, hogy a szociális igazságosság ügye a szabad piac velejárója. Tulajdonképpen az EU úgynevezett Globalizációs Alkalmazkodási Alapját (EGF) 2005-ben indították el épp emiatt, főként Franciaországban; valamint azért, hogy a piac liberalizációja révén munkanélkülivé vált embereknek segíteni tudjon. Így 500 millió eurót fognak költeni évente, hogy új munkahelyek felleléséhez segítsék ezeket az embereket.

Az Európai Szakszervezeti Szövetsége (ETUC) és a Businesseurope, az EU munkáltatói szervezete is örömmel fogadják az Európai Bizottság 21. századi egységes piacról szóló elképzeléseit.

Azonban még sok a tennivaló a belső piac tökéletesedéséig. Néhány érzékeny területen, különösen az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások és az ipari hálózatok, mint pl. az energia terén még egy bizonyos időnek kell eltelnie a kifogástalan működésig.