eu4journalists

Külkapcsolatok - Kereskedelem - Fejlesztés

4. Fejlesztés és humanitárius segélyek

Az EU számos fejlődő ország megsegítésében az első helyen áll, így pl. az ACP országoknak (vagyis az afrikai országoknak, valamint a karib-tengeri és csendes-óceáni övezet országainak) nyújtott segélyek esetében, melyek közül sokat történelmi szálak fűznek a tagállamokhoz. Az Európai Fejlesztési Alap lényegében az ACP országok számára elkülönített fejlesztési eszközöket foglalja magában, melyek kezelése az EU költségvetésétől elkülönítve történik. Emellett az Unió humanitárius segélyeket is biztosít a világ különböző helyein kialakult válságövezetek számára. Az Európai Bizottság minden évben több mint 7 billió segélyt oszt ki.

Az EU világszerte segíti az emberi jogok tiszteletben tartását. Az Unió ma már minden partnere esetében feltételül szabja, hogy kereskedelmi és együttműködési megállapodásuk tartalmazzon emberi jogi záradékot. Ez lehetővé teszi számára, hogy a megállapodás végrehajtását részben vagy egészben felfüggessze, amennyiben az adott partnerország az emberi jogokat nem tartja tiszteletben. A segélyprogramokon és a fejlődő országokon keresztül, különösen az ACP csoportban, az EU erősíteni igyekszik a demokratikus folyamatokat, hozzájárulva az erők átcsoportosításához és segíti az országokat makroekonómiai politikájuk kialakításában.

A fejlődő országokon kívül az EU számos más ország számára – Kelet-Európa, a Balkán, a Kaukázus, a mediterrán és a közel-keleti országok - nyújt elsősorban szakmai segítséget a demokratikus viszonyok kialakítása és megszilárdítása, valamint a piacgazdaság megteremtése érdekében. Így például a TACIS program Oroszország és a volt szovjet államok újjáépítésének és gazdasági átalakulásának elősegítésére irányult a kommunizmus összeomlása után. A volt jugoszláv tagállamok és a Nyugat-Balkán különösen fontosak az Európai Unió számára. Szlovénia 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, Horvátország tárgyal a tagságról és más államok, mint Albánia, Bosznia és Hercegovina valamint Montenegró a társulási megállapodásokat írtak alá az Unióval, mint első lépést a teljes EU-tagság felé.

A mediterrán és a közel-keleti régiók stratégiai fontossággal bírnak az EU számára. 1995-ben, az úgynevezett Barcelonai-folyamat során elindítottak egy keretet a régiók országaival való kapcsolattartásra. Legtöbbjüknek ma csatlakozási szerződése van az EU-val. Az EU végső célja, hogy 2010-ig egy euromediterrán szabadkereskedelmi övezet jöjjön létre. Továbbá az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Nemzetek mellett az EU tevékenyen közreműködik az izreli-palesztin konfliktus tartós politikai rendezésében.

Az EU a kereskedelmen kívül számos más területen, mint például a tudományos kutatás, a környezetvédelem, vagy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén köt kétoldali együttműködési megállapodásokat az EU-n kívüli országokkal. A kétoldali kapcsolatok mellett az EU tevékenyen együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, mint pl. az ENSZ, a NATO és az Európai Tanács, akárcsak a regionális tömörülésekkel világszerte.