eu4journalists

Környezetvédelem

4. REACH – Újrahasznosítás és a szennyeződés megelőzése – Tiszta levegő

REACH

A REACH-csel kapcsolatos régóta várt kompromisszum – a kémiai anyagok bejegyzése, értékelése, engedélyezésé és korlátozása – 2006 decemberében született meg, és 2007 júniusában lép érvénybe.

A REACH csomag megköveteli a kémiai anyagok ipari előállítóitól és importőreitől, hogy biztosítsák az egészségügyi és biztonsági lejárati idő feltüntetését a mindennapai használatba lévő csaknem 30 000 kémiai anyagot illetően. Ide tartoznak a játékoknál, mobiltelefonoknál és a háztartási cikkeknél használatos műanyagok széles köre, valamint a tisztítószerek, festékek és textíliák vegyi anyagai.

Minden alkotórészt be kell jegyeztetni 11 éves perióduson belül az új European Chemicals Agency (ECHA) -nál, Helsinkiben. Az ügynökség fogja koordinálni az alapos vizsgálatot a gyanús vegyi anyagok esetében, és egy nyilvános adatbázist fog vezetni, amelyben a fogyasztók és a szakemberek információkat találhatnak. A munka a legmérgezőbb és leghasználatosabb anyagokkal kezdődik. Ha biztonságos anyag elfogadható áron használható, fel kell váltania a toxikusabbat. A felelősség, hogy kipróbálják saját anyagaik biztonságát, a gyártókra hárul.

A REACH reméli, hogy erősödni fog az EU-polgárok egészség- és környezetvédelme, mialatt növekszik az EU vegyiparának innovációs lehetősége és versenyképessége.

Az újrahasznosítás és a hulladéktermelés megelőzése

Az Európai Unióban mintegy 1.3 billió tonna hulladék képződik évente. Ebből körülbelül 40 millió tonna veszélyes anyag. Minden EU-polgár átlagosan 500 kilogramm hulladékot termel évente, de csak a községi hulladék kevesebb, mint egyharmadát hasznosítják újra, és csaknem fele a szeméttelepeken landol.

A hulladéktermelődés növekedésének ellenére, az európai megoldás a hulladéktermelésre hosszú ideje töredékében maradt. 1970 óta számtalan hatástalan rendelet született. 2005 decemberében azonban az Európai Bizottság bemutatta a Thematic Strategy on Waste Prevention and Recycling-ot, az új hulladékkezelési szemléletmódot, amely fontos jelentőséget tulajdonít minden termék életciklusának. Az a cél az, hogy csökkentsék a hulladéktermelést és fellendítsék az újrafelhasználást, valamint hogy visszanyerjék a piacot az újrahasznosítható anyagok számára.

Az új stratégia első lépéseként a bizottság indítványozta az 1975-ös Waste Framework Directive revízióját, beleértve az életciklus felfogását a hulladékról szóló politika részéről, nemzeti hulladékmegelőző programokat, az újrahasznosító piac újjáélesztését, gazdasági eszközök bevezetését, mint például a tagállamok hulladéklerakóinak adója, valamint a hulladékkal kapcsolatos törvényhozás.

2006-ban, amíg az új hulladék-irányelvről tárgyaltak, az EU Környezetvédelmi Tanácsa hangsúlyozta hulladék előállítás csökkentésének fontosságát, valamint a hulladék előállítás megelőzését olyan területeken, mint a termeléspolitika, valamint az elektromos szerkezetek környezetbarát-formatervezése.

2007 februárjában az Európai Parlament követelte, hogy a célokat kapcsolják össze: a hulladékkorlátozást és az ötfokozatú hulladék-rangsorolást, előnyben részesítve a megelőzést, és az újrahasznosítást. A Parlament igyekszik a hulladéktermelést 2012-ig a 2008-as szintre mérsékelni, és elérni a hulladék anyagok “hanyatlását” 2020-tól. 2020-ig a városi szilárd hulladék anyagok 50%-át kell újra kell hasznosítani.

Az EU hulladékkal kapcsolatos politikájáról tovább folynak a tárgyalások. Különösen kényes témának számít a hulladékok elégetése az energia-előállítás szempontjából.

Tiszta levegő

Az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy az ultra finom porszemcsék általi légszennyezés és az ózon 2000-ben 370 000 haláleset okozója volt az EU-ban. 2005-ben a Bizottság bemutatta a Thematic Strategy on Air Pollution, amely 2020-ig remélhetőleg 230 000-re mérsékeli a légszennyezés okozta halálesetek számát.

A stratégia a kibocsátás korlátozására irányul 2020-ig, az öt fő szennyező anyag és az ózon figyelembe vételével:

• Szemcsés anyagok – a finom porszemcsék, és a közvetlen kibocsátás, mint pl. a gépkocsik vagy a vegyi reakciók a legnagyobb légszennyezők, amelyek veszélyeztetik az emberi egészséget
• Ammónia – többnyire állati hulladékból és trágyából keletkezik
• Nitrogén oxid – savas esőt, az algák elszaporodását a tavakban és magas ózonszintet eredményez
• Kén dioxid – a szén és az olaj égésterméke
• Illékony szerves vegyületek – a talaj menti ózonszint fő okozója a festések, az oldószerek, és az üzemanyag szállítás
• Talaj menti ózonszint – fnitrogén oxid és illékony szerves vegyületek által jön létre, potenciálisan halálos az emberi szervezetre, és komoly szennyeződést okoz az erdőkben és a mezőgazdaságban

A Bizottság egy olyan légszennyeződési szabványrendszert akar felállítani, amelyet a világ többi országa is követni fog, s végül az EU gazdasága versenybeli előnyhöz juthat a tisztább technológiák alkalmazásával.

A stratégia költségét évi 7.1 billió €-euróban határozták meg 2020-ig. Azonban a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága megállapította, hogy az említett előnyök, beleértve a kevesebb idő előtti elhalálozást és betegnapot, a megnövelt munkahatékonyságot, valamint a kevesebb kórházi kezelést, 42 billió €-val kevesebb kiadást jelentenek évente. Az új környezeti levegőről szóló irányelvről 2007-ben tárgyalnak az EU-ban.

The related new Ambient Air Quality Directive was under discussion in the EU in 2007.