eu4journalists

Környezetvédelem

1. A környezetvédelmi politika kidolgozása

Az1960-as évek végéig egyik európai ország sem határozta meg világosan környezetvédelmi politikáját. Az utóbbi harminc évben végzett normaalkotó tevékenységének betetőzéseként az Európai Unió átfogó környezetvédelmi rendszert hozott létre. A szabályozás a zajtól kezdve a hulladékon, a vegyszereken és a kipufogógázokon át a fürdővizekig számos területre kiterjed, így többek között az olajszennyezések, az erdőtüzek és más természeti katasztrófák elhárítására is.

Párizsi Csúcstalálkozó (1972): Ekkor ismerték el, hogy a gazdasági fejlődés és az életszínvonal javítása érdekében külön gondot kell fordítni a környezetvédelemre. Ez vezetett az első környezetvédelmi tervezet kidolgozásához, melyet azután több hasonló tervezet és irányelv követett.

Egységes Európai Okmány (1987): Az EU környezetvédelmi politikáját illetően fordulópontnak tekinthető, ugyanis ettől kezdődően foglalják bele a környezetvédelmi szempontokat is a Közösség egyezményeibe.

Maastrichti Egyezmény (1992): A környezetvédelmi szempontok ettől kezdve váltak döntő fontosságúvá.

Amszterdami Egyezmény (1999): A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges jogi alapok megszilárdulnak.

Ma az Európai Unió környezetvédelmi politikája azon az elképzelésen alapul, hogy a környezetvédelmi normatívák ösztönzik az innovációt és a kereskedelmi lehetőségeket. A gazdasági, szociális és környezetvédelmi politika szorosan integrált. Az EU célja, hogy megfelelő szinten biztosítsa a védelmet Európa-szerte figyelembe véve a helyi körülményeket és a gazdaság tartózkodását.

Mindegyik politika alapjául a „szennyező fizet” elv szolgál. A fizetés megvalósulhat befektetés révén, melynek segítségével a szennyező a jövőben képes lesz szigorúbb követelményeknek megfelelni, illetve kötelezettség formájában, melynek értelmében a terméket használat után vissza kell venni, újrahasznosítani vagy ártalmatlanítani. A Bizottság ugyancsak indítványozta, hogy veszélyes szennyezőanyagok vízbe, levegőbe vagy a talajba való törvénytelen kibocsátása, valamint a veszélyes anyagok törvénytelen szállítása, s az ezekkel való kereskedelem büntetőjogi szankciókat vonjon maga után. A további lépések kidolgozás alatt állnak.

Az alapvető fontosságú környezetvédelem minden bizonnyal a legnehezebben szabályozható államigazgatási területek egyike. Jóllehet a tagállamok közösen élvezhetik Európa természeti szépségeit, ugyanakkor azonban közösen kell viselniük az olyan terheket is, mint a savas eső, a vizek és a levegő szennyezettsége, valamint a hulladéktárolás. A mind gyakoribbá váló szélsőséges időjárási viszonyok is azt igazolják, hogy a klímaváltozás minden ember életére hatással van.