eu4journalists

A tudomány és a kutatás

1.A versenyképesség megőrzése

A tudomány, a kutatás és a technológiai fejlődés munkahelyeket teremt, hatására növekszik a jólét és emelkedik az életszínvonal. Az Európai Unió kutatási politikájának célja, “hogy megszervezze a különböző szintek közötti együttműködést, összhangba hozza a nemzeti és az európai politikát, serkentse a kutatócsoportok hálózatát és fokozza a személyek és ötletek mobilitását, azért, hogy megerősítse Európa versenyképességét.”

Az európai kutatás 1956-ban kezdődött az Euratom Egyezménnyel, és először az atomkutatásra fektette a hangsúlyt. Az Európa-szintű kutatás kiszélesítése lassú volt, de mégis megvalósult a ’80-as évek elején, amikor elfogadták az első kutatási és technológiai fejlődési keretprogramot (ESPIRIT) az 1984-1994-ig terjedő időszakra. 1984 óta az európai kutatási erőfeszítés és együttműködés hat keretprogramot irányított. Az utolsó, hetedik kutatási keretprogram 2007-töl 2013-ig tart és kimondottan a fejlődés növekedésére és új munkahelyek teremtésére tervezték.

Hiába a technológia számos területén világviszonylatban kivívott vezető pozíció, az EU egyre komolyabb kihívásokkal kénytelen szembenézni, melyeket ma már nem csupán régi versenytársai (Egyesült Államok és Japán), hanem egyúttal az újonnan megjelenő gazdasági hatalmak (Kína, India és Brazília) támasztanak a számára. Bár a kutatás fontos napi rendi pontként szerepel az európai politikában, időbe telik míg ez a tudomány és kutatás anyagi támogatásában is növekedést mutat. Az Eurostat szerint ezekben az években a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadás Európában a GDP 1.9%-át teszi ki, míg az Egyesült Államokban ez az arány 2.7%, Japánban pedig 3.2%. Kína 2005-ben elérte az 1.3%-ot. Az EU-belül a tagállamok közötti eltérések széles határok között mozognak. Svédország és Finnország a GDP több, mint 3.5%-át fordítja kutatásra, míg Ciprus és Románia 0.4%-át.

Azonban, ha az innovációs teljesítményt mérjük, az utolsó öt évben az EU áthidalta a közte és az Egyesült Államok között lévő innovációs szakadékot lásd: European Innovation Scoreboard 2006 . Finnország, Svédország, Dánia és Németország nem csak az EU-tagok szintjén jelölt ki innovációs vezetőket, hanem globális szinten is. Sokkal jobban teljesít, és sokkal többet fektet be az innováció területén, mint az átlag.

Az EU célkitűzése szerint 2010-re a kutatás és a fejlesztés finanszírozása elérné a nemzeti GDP 3%-át, ami a fejlődést és a versenyképességet szolgálja a Lisszaboni Stratégia értelmében.

“Az elkövetkező hét évben a kutatási keretprogramok nemcsak nagyobbak és merészebbek lesznek, hanem a kutatásoktól függő növekedés is jelentős lesz, ha Európa folytatja a tudásalapú társadalom kiépítését” – mondta Janez Potočnik biztos 2007 januárjában, amikor elindult az EU hetedik kutatási és technológiai keretprogramja. Dinamikus tudományos fejlődés nélkül nehéz elképzelni Európa gazdasági növekedését és a munkahelyteremtést, még kevésbe olyan új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az európai kereskedelmet versenyképessé teszik egy nyílt, globálizált gazdaságban, ahogyan azt a Lisszaboni Stratégiában elképzelték.

Manapság az Európai Unió fokozott erőfeszítéssel támogatja a innovációt Európában. Az EU legújabb tudományos ügynöksége az Európai Kutatási Tanács (ERC) elején alakult meg, abból a célból, hogy anyagilag támogassa az élvonalbeli kutatásokat az új technológiák kialakításában, amelyek Európát versenyképessé teszik. A kutatói tanács költségvetése 2013-ig 7.5 billió €. A Kutatási Tanács 22 tagot számláló bizottsága közvetlen anyagi támogatást nyújt az európai kutatók és tudósok számára, a kutató által vezetett projektekhez, a tudomány és technológia, valamint a társadalomtudományok és a humán tárgyak terén. Az ERC szeretné kifejezetten támogatni a kreativitást, a kockázatvállalást és a fiatal tehetségeket a tudomány területén. Újabb kezdeményezés, hogy az Európai Technológiai Intézet megkezdje munkáját 2008-ban.

Az EU tudomány- és kutatáspolitikájának két fő szempontja van: 1.) 2010-ig az Európai Kutatásai Övezet (ERA) szeretné kialakítani a még összefüggőbb tudományos és kutatási környezetet az EU-n keresztül, azaz a tudás egységes piacát; 2.) az EU kutatási keretprogramjai olyan anyagi eszközök, amelyek lehetővé teszik az ERA létezését. További információk az EU kutatási szektoráról a Bizottság webszolgálatán találhatók Research vagy a Közös Kutatási Központnál, amely azért alakult, hogy független tudományos és technikai támogatást nyújtson az EU kutatási politikájának koncepciójához, fejlesztéséhez, megvalósításához és ellenőrzéseshez – a tagállamok közös érdekében. A szektor naprakész információi a sajátos indítványozásokról és aktivitásokról a Cordis információs szolgálaton keresztül állnak rendelkezésre.