eu4journalists

Foglalkoztatás – Szociális ügyek - Egészségügy

1. Háttér

Témakörök

• A verseny fenntartása a globális gazdaságban
• Foglalkoztatás, szociális kezdeményezések és az egészségügy, mint a Lisszaboni Stratégia kiterjesztése
• A munkaerőpiac átszervezése

Az Európai Unió rendelkezik a legnagyobb gazdasággal a világon. Az 1980-as és 1990-es évek folyamán az Unió nagy hangsúlyt helyezett a gazdasági növekedésre. Ennek nyomán az új évezredben a cél a növekedés fenntartása, a társadalmi egyenlőség minél nagyobb fokú elérése, az egészségügyi állapot javítása és a jólét megteremtése az Uniós állampolgárok számára. Az egyes tagállamok belső működését, politikáját viszont csak korlátozott mértékben képes közvetlenül befolyásolni. A 'szubszidiaritás' elve szerint, mely a Maastrichti Egyezményben szerepel, az Európai Unió bizonyos ügyeket átad a tagállamoknak. A szociál- és egészségügyi politika területén egyes kérdésekben gyakran kizárólag a tagállam dönt belföldi színtéren.

Az EU inkább koordináló szerepet tölt be annak érdekében, hogy a tagállamok olyan közös célokat érhessenek el, mint például az esélyegyenlőség megteremtése, a munkahelyi feltételek javítása és a munkaerő áramlás ösztönzését elősegítő hálózatok létrehozása. Míg az utóbbi években az EU számára nagy lendületet adott bizonyos élelmiszerekkel kapcsolatosan kialakult egészségügyi pánik, feladata továbbra is csak a kutatások koordinációja, kommunikációja és támogatása. Az EU eredményei közé sorolhatjuk a Gyógyszerek Európai Értékelő Ügynökségének (EMEA) az új tagállamokkal és tagjelölt országokkal való bővítését, de ugyanúgy a tudósvilág, a média és a nyilvánosság közti jobb kommunikációt szorgalmazó széleskörű tevékenységét.

A legújabb kezdeményezések a foglalkoztatás, a szociális ügyek és az egészségügy terén kiterjedtek az átdolgozott Lisszaboni Stratégia gazdasági, szociális és környezetvédelmi megújulására. Az Unió célkitűzése “a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb ismeretalapú gazdaságának a létrehozása, amely egyre több és jobb munkalehetőséget kínál, valamint nagyobb társadalmi kohéziót hoz létre a környezetvédelem figyelembe vételével, 2010-ig”.

A Bizottság a Lisszaboni Stratégiát felülvizsgáló bizottság élére 2004-ben a volt holland miniszterelnököt, Wim Kokot választotta meg. A bizottság úgy értékelte, hogy kis előrehaladás történt a Lisszaboni Stratégia céljainak elérésében, és hogy az Unió gazdasága stagnál. Javaslata szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra.

The Commission’s Partnership for Growth and Jobs A stratégiai javaslatok a Kok-jelentésben felsorolt problémákra válaszolnak. A foglalkoztatást illetően 2010-ig azt a célt tűzték ki, hogy a foglalkoztatottság mindenütt elérje a 70%-ot.A kulcsterületek szempontjából ez az innováció fellendítését, több és jobb munkát, alkalmazható munkaerőt, jobb oktatást és jártasságot, az R&D-be való befektetést, az európai infrastruktúra fejlesztését, hatékony belső piacot és jobb szabályozást jelent.

A Bizottság 2007 februári Joint Employment Report-ja megállapította, hogy a munkanélküliség a 2004-es 9.1%-ról a 2005-ös 8.8%-ra mérséklődött, a foglalkoztatottság pedig 0.8%-kal nőtt 2005-ben. A jelentés ugyancsak kimutatta, hogy 22 millió munkahelyet kell teremteni a 2010-es célok eléréséhez. A jelentés velejárója volt a Joint Report on Social Protection and Social Inclusion, amely aláhúzta a “a fejlödés szükségességét a gyermekszegény területeken, a nyugdíjellátás modernizációját, és az egészségvédelem bekapcsolását”. A Social Report megállapította, hogy 2004-ben az EU-polgárok 16%-a a szegénységi szinten élt, az átlagos nemzeti jövedelem 60% alatti juttatással.

Új ösztönzést kapott a növekedés és munkaügy az alábbi jelek alapján: 2006-ban, az Európai Unióban a foglalkoztatottság 1.4%-kal nőtt

A munkaerőpiac átszervezésea globális verseny, és a jelenlegi munkaszektorok megváltozásának következménye, és azon technológiáknak, amelyek megváltoztatják a munkaerőpiac arculatát, valamint az egyéb tényezőknek. E változásokat figyelembe véve az EU-nak át kell szerveznie a munkaerőpiacot, oly módon, hogy serkentse a vállalkozásokat és a versenyt. Azon politikák, amelyeket érint az átszervezés a Restructuring Task Force körébe tartoznak, és a Restructuring Forum által indítják el őket. Ezek a politikák a követezőek:

• Törvényhozás, amely biztosítja a globális gazdaságba való integrációt, beleértve a testületi átalakításokat és a szociális dialógus megvalósítását, valamint egy ipari és vállalkozásügyi politika létrehozását, amely érinti a gazdasági és technológiai fejlesztéséket és anticipálja a változásokat.
• Egy hatékony foglalkoztatási politika, amely fejleszti a munkaerőpiacot, és erősíti a munkavállalók alkalmasságát, valamint a befektetéseket a humán tökébe.
• EU Funding
• Versenypolitika, beleértve az állami segélyek és az egyesülések szabályozásának ellenőrzését.
• Külpolitika az EU és partnerei valamint a nemzetközi szervezetek között

A foglalkoztatás- és szociálpolitika két sarkköve az európai foglalkoztatási stratégia, munkahelyek teremtésével, és a munkaerőpiaci reform stratégiájával, valamint a szociális munkaterv, amely biztosítja, hogy az EU fejlődését az Európai Unió társadalmában mindenki, és minden régió élvezhesse.